A samoyed – ideális családi kutya és társ, a szokásos kutyaszagok nélkül
Az északi kutyákat tartják ma a szabadság és kaland, hűség és áldozatkészség jelképének. E fajták közé tartozik az alaszkai malamut, a szibériai husky, a grönlandi kutya és a samoyed.
A samoyed nem bír olyan gyorsan futni, mint a husky, és nem bír akkora terhet elvontatni, mint a malamut, egyáltalán nem vad, mint a grönlandi, de mégis rengeteg más dologban kiemelkedik a többi közül. Ő a legkönnyebben kezelhető szánhúzó fajta, ideális családba, gyerek és idős emberek mellé család- és emberszeretetének köszönhetően.
Csak az a fontos, hogy ne legyen egyedül, mert unalmában – kutya vagy embertárs nélkül – bizony könnyen keres magának olyan elfoglaltságot, ami nem biztos, hogy a gazda tetszését elnyeri, hiszen ki szereti, amikor ápolt kertjét kráterek díszítik, vagy károsul lakása berendezése.
A samoyed hű, engedelmes, szelíd és alkalmazkodó, mégis önálló.
A történeti előzmény
Elsőként vált ismertté, mint szánhúzó kutyafajta már a múlt század végén.
Eredeti gazdáik a szamojédek – akikről a nevüket is kapták – nomádok voltak, Észak-nyugat Szibériában a Chatanga folyó és Arhangelszk között éltek.
A kutyákat egyaránt használták a felszerelés, az emberek szánon történő húzására, a vadászat során a vad megkeresésére, felhajtására, a gyerekekre való vigyázásra, sőt éjszaka még melegítőként is szolgáltak.
1889-ben az angol Kilburn Scott egy samoyed párt vitt magával szibériai expedíciójáról, és elkezdte a fajta tenyésztését is.
A samoyed megjelenése
Feltűnő, büszke tartása, erős és elegáns termete, mosolygó arckifejezése következtében azonnal magához vonzza a tekintetet.
A kanoknál 57 +-3 cm marmagasság a kívánatos, szukáknál 53 +-3 cm.
A kutyafajta első látásra legfeltűnőbb jellemzői: a szájszöglet magasra húzott, ami a fajtatipikus mosolyról gondoskodik.
A barna, mandulavágású szemek mélyen és egymástól távol ülnek.
A kicsi, háromszögletű, egymástól távoli és magasan tűzött fülek vége enyhén lekerekített.
A pigmentációnak feketének kell lennie. Az orr fekete, mely elhalványulhat, ezt nevezik hó- vagy váltóorrnak.
Szőrzete általában hófehér (de a biscuit szín is lehetséges) és látványos: főként a kanok sörénye.
Már kölyökkorban meg kell szoktatni, hogy elviselje a rendszeres fésülést (legalább hetente egyszer), hogy később se okozzon majd gondot a szőrápolás. Figyelni kell, hogy a fülek mögött és a hason ne alakuljon ki filcesedés.
Nem kell feltétlenül fürdetni, mivel a samoyed bundája öntisztuló: a sár száradás után magától kipereg a bundájából.
Néhány elszántabb samoyed-tartó a levedlett aljszőrzetet fonallá sodorja, és ruhaneműt (sapkát, sálat, pulóvert) köt belőle.
A samoyed ösztönösen emberbarát, őrző-védő kutyának teljesen alkalmatlan.
Szívesen csatlakozik más kutyákhoz, és amennyiben lehetséges, elkerüli a verekedéseket.
Minden barátságosság és társaságszeretés ellenére a samoyed egy önálló kutya, aki nem szereti magát alárendelni. Könnyen és szívesen tanul, azonban hosszú távra szóló eredményt csak a következetes, rendszeres neveléssel lehet elérni nála.
Magas intelligenciájából adódóan, amit egyszer megtanult, azt örökre megjegyzi, és amit egyszer megengedtek neki, azt mindig elvárja. A samoyed mindig figyeli gazdáját és „kihasználja” gyengeségét.
A teljes engedelmességet és a dresszúrát nem szereti. Tudni akarja, hogy mi mire jó, és folyamatosan kommentálja a gazdája által kiadott utasításokat boldog, beleegyező csacsogással, vagy szkeptikus morgással.
Erőszakra és türelmetlenségre daccal válaszol: megmakacsolja magát.
Gyerekek számára ideális játszótárs, türelmes, hagyja, hogy macerálják, és sohasem harap.
Kiválóan alkalmas agility, nyomkereső és mentőkutyának is.
Bárki számára ajánlható, aki örül a hatalmas és önzetlen szeretetnek, annak, hogy kutyája akkor is kitörő örömmel fogadja hazatérését, ha csak egy félórára távozott, és főként annak, aki biztosítani tudja kutyájának az állandó társaságot, a minél kevesebb egyedüllétet, a sok és közös mozgást, tevékenységet.
Bármiben örömmel részt vesz egy samoyed, csak az a fontos számára, hogy gazdájával lehessen.
Dér Andrea